1. rész

A FŐHŐS

Lilu a görög származásu lány kint mosta a ruhát öcsére Pathraklosra.
- Lilu elkésem!
- Pathraklos! Örülj neki hogy segítek!
- Jó rendben! - lépett ki a megszólított egy földig érő kék zubonyban...
- De én is veled megyek látni akarom azt a híres hőst... Achi...vagy Achilleus nem is tudom már!
- Lilu te nem jöhetsz!
- Mi? - nézett rá Lilu dühösen
- SEMMI GYERE NYUGODTAN!
- HELYES!
- Tessék! - Lilu öccse képébe dobta a ruhát - Átöltözök te is tegyél úgy! Aztán megyünk!
- Igenis!

***

Lilu haja a derekáig ért sötét vörös volt. Szeme csodás türkiszkékben ragyogott. Már vagy fél órája úton oltak mikor egy domb felé fordultak el.
- Pahtraklosz ha becsaptál...
- Nem Achilleus mindig itt van!Nézd ott ül!
Pahtraklosz előre sietett.
- Szia Achilleus!
- Ez meg ki? - kérdezte Achilleus végig mérve Lilut
- A nővérem!
- Oh értem!
Achilleus illedelmesen feállt. Lilu nagy nehezen felért.
- Öcsi benned sincs semmi tisztelet!
- Bocsi!
- És ki ez az úriember?
- Achilleus Lilu , Lilu Achilleus
- Üdvözletem !- mondta Achilleus kezet csókolva Lilu-nak
- Egy pillanatra - szólt Lilu - Forduljatok el!
Lilu gyorsan átöltözött hadi felszerelésébe.
- Most én tartok órát...nektek!
- Nem nővérkém!
- Ez esetben beszállok!
- Nem inkább nem...
- Pahtroklosz!Akkor ki jön le úszni?
- Mind a ketten szívesen önnel tartunk...- szólt Achilleus mielőtt Az ifjú mondhata volna a magájét.
- Remek és nem ön hanem tegeződünk...
- Rendben!

***

Lent a vizparton hűvösebb idő volt. Pathroklosz bent úszott a vízben...Lilu és Achilleus kint a parton ültek és beszélgettek:
- Remek tanonc a fiú
- Mindig lelkes volt...
- Ha nem bántalak meg vele a Lilu név honnan való...
- Nem bántasz meg és nem Lilu Hanem LILLASANIR.
- Hisz ez csodás név...
- Az meg lehet csak hosszú...
- Valóban...
Achilleus hirtelen megcsókolta Lilut. Lilu eltaszította magától...
- Ezt mire véljem?
- Megbántotalak? Ezzel fejezem ki szeretettem irántad....
Lilu és Achilleus csak ültek a homokparton és nézték egymást...

                           FOLYTATJUK

2. rész

A behívás

Csend volt. A víz hullámai magasra kicsaptak. Pahtroklosz egy ifjú férfi a vízben úszott. A parton két szótlan ember ült. Az egyik Lilu a másik Achilleus a hős volt. Távol a tengerpartjától lovak patáinak dongása hallatszott. Esteledett. Egy fiatal lány óvatos léptekkel közelítette meg a két fiatalt.
- Ah! Elinor! - kiáltott fel Lilu és gyorsan odarohant hozzá.
- Szerbusz! Pahtrokloszt merre találom? 
- Ott van, úszik!
- Köszönöm!
- Nincs mit! - Lilu visszament de mielőtt odaérhetett volna felsikoltott - PAHTROKLOSZ!
- Mi baj!? - pattant fel Achilleus
- Jönnek a katonák!
- Jaj ne! - nézett fel Achilleus - Várjunk csak… Hisz ez Odüszeusz!
A katonák elérték azt a partszakaszt, ahol Achilleus, Lilu, Elinor és Pahtroklosz voltak. Egy fehér lóról egy dalia férfi ugrott le.
- Achilleus!
- Odüszeusz. A hölgyek Elinor és Lilu a fiú pedig Pahtroklosz.
- Üdvözletem - bólintott oda Odüszeusz
- Mit akarsz?
- Négy szem közt kellene megbeszélnünk….
- Rendben…
- Hölgyeim, Pahtroklosz…
Odüszeusz és Achilleus bementek egy szikla mögé.
- A két hölgy veled van?
- Csak az egyik.
- Most már csak egy kell?
- Odüszeusz!
- Achilleus a király behívott csatázni…
- Nem! Nem megyek!
- Még akkor, sem ha egy jó barát kéri?
- Nem!
- Kérlek, Achilleusz…
- Nem megy nem tudom őt….a hazám itt hagyni!
- Szóval nő van az ügyben?
- Nem! - Odüszeusz dühösen nézett rá - De Lilu
- A vörös vagy a barna
- A vörös…
- Szép darab… - Achilleus megragadt Odüszeusz kezét
- Ne merj róla így beszélni!
- Rendben! Hogy érzed?
- Nem tudom hagy már ezzel. Rendben elmegyek! De csak ha ő is eljöhet…
- Nem bánnom…
- Köszönöm…
- Nincs mit…
Achilleus és Odüszeusz kimentek. Achilleus odarohant Liluhoz felkapta a kezébe és elrohant vele. Elinor ránézett Pahtrokolszra…
- Öh uraim… megbocsátanak?
Erre mindenki bólogatott. Pahtroklosz felkapta Elinort és Achilleus-ék után rohant vele…

***

Egy kis házikó előtt egy férfi és egy nő ült. A férfi egyre inkább csak beszélt és beszélt:
- Holnap el kell mennem Trójába…
- Igen?
- Eljönnél velem?
- Achilleus én… én nagyon szívesen elmegyek veled…
- De tud, meg hogy nem pihenni, hanem háborúzni indulok…
- Sebaj! Most már megígértem hát megyek…
- Kockára teszed az életed, hogy velem légy?
- Igen!
- De miért?
- Mert… - fordította el a fejét Lilu - Szeretlek…
Achilleus lecsukta a szemét:
- Én… én is szeretlek
- Mikor a tengerparton az a bizonyos dolog történt akkor tudtam, hogy szeretlek…
- Én is…
- Nem jönnél be egy teára?
- Zöldtea?
- Igen!
- Nagyon szívesen.
A két "szerelmes"  bement az apró méretű házba és az éjszakát ott töltötték el….

3. rész

ÚT TRÓJA FELÉ

A hajó lágyan ringadozott a hűs keleti szél fuvalatán szárnyalva. A vitorlák a csodás fehér fényben mégis feketén izzotak. Egy hajón lehetek 30-40-en is. És ne felejtsük el hogy ezer hajó volt...
- Miért is van ez a támadás? - kérdezte Elinor
- Mert Paris trója hercege elrabolta a szép Helenét - mondta Pahtroklosz - mint Lilu szívét Achilleus...AAAAAUUUUUU ezt miért kaptam!
- Mert megérdemelted - Pahtroklosz háta mögött ott állt nővérre Lilu és Achilleus. Lilu jól fejbe vágta Pahtrokloszt ezért volt a vitta.
- Hamarosan megérkezünk! - szólt egy tiszt
- És hogy fognak minket fogadni? - kérdezte Lilu
- Az biztos hogy nem szeretettel - nézett rá Achilleus

***

- NEM HECTOR! NEM ENGEDEM!
- Nem Fanysa ne is próbálkozz!
- De hogy ha most elmész meghalsz!
Hector megfordult és megragadt az utána szaladó lány kezét...
- Hidd el nekem se mindenem a harc!
- Hát akkor mi a mindened? - nézett rá szendén mosolyogva Fanysa....
- Te és a lányunk...
- Fiúnk - nézett rá mérgesen Fanysa
- Tudom jól de meg kell értened...a hazámért érted és a fiúnkért küzdök hogy jobb sorsa legyen mint nekem megadatott...
- De legalább egy valamit fogadj el ha úgy is elmész..
- Mit? - nézett Hector átható tekintetével Fanysára
- Van amit a szívével lát az ember is van amit a szemével...ígérd meg hogy ezt sosem feleded
- Megígérem - azzal Hector még szenvedélyesen megcsókolta imádott nőjét és elindult a sarkon fárakozó Paris felé.
Fanysa arcán egy könnycsepp gördült le:
- ISTENEK KÉRLEK BENNETEKET HOGY MARADJON ÉLETBEN! - imádkozott Fanysa majd szomorúan elballagott....

***

A csata után Achilleus sátra:
- Uram!
- Tessék?
Achilleus után egy fekete hajú férfi futott.
- Egy rabszolga nő van a sátrában Briészisz.
- És Lilu hol van?
- A holtakért imádkoznak Elinor kisasszonnyal.
- Köszönöm! Elmehetsz.
A férfi meghajolt majd távozott. Achilleus bement a sátrába és egy dühös nővvel találta szembe magát:
- Mit csinált vele!? - rohant felé a lány - Mit tett az unoka bátyámmal?
- Állj! - emelte fel a kezét Achilleus - A herceggel?
A lány megállt térdre rogyott majd sírva fakadt:
- Hát megölte?
- Nem hagytam hogy elmenjen...
- Valóban? - nézett fel a leányzó
- Igen! - Achilleus gyorsan mosakodott mejd felvette kék köntösét azonban...
- Várj!
Megfordult és lány forró csókjától izottak ajkai....Hirtelen nagy puffanás hallatszott majd távolodó léptek zaja...Achilleus megfordult. Háta mögött egy almával, szőlővel és egyéb gyümölcsökkel megpaklot fonott kosár feküdt...
-  LILU!
Olyan gyorsan kirohant hogy a lány akit az előbb a kezében tartott a földre huppant.

***

Trója falai mögött:

- Hector! Hector!
A hős felé egy piros ruhában levő hátra fonott hajú lány rohant. Majd egyenesen Hector karjaiba vetette magát:
- Fanysa! Istenem de örüök hogy újra láthatlak
- Már azt hittem meghaltál
- Nem! Nem haltam meg. De ne hullas könnyeket azért aki meg se halt....
- Oh drága Hectorom ha tudnás mennyire szeretlek.

4. rész

A DÖNTÉS

Lilu csak rohant és rohant egy retentő sötét erdő irányába és közben zokogott. Valahol mögötte lovas kocsi zaja hallatszott és egy férfi az ő nevét kiabálta. Lilu azonban hátra se nézett. Lassan de biztosan elérte az erdőt és ahogy futott be a tüskés bokrok közt, ruháiból kisebb és kisebb darabok leszakadtak. Az erdő közepe felé érve, térdre rogyott és lehajtotta fejét:
- Aphrodité ha hallasz kérlek segíts nekem átvészelni e nehéz időket...
Ekkor hirtelen meghalotta Achilleus kiáltozását:
- LILU! LILU!
- Aphrodité siess!!!!!!!!
Hirtelen Lilu szeme előtt egy fénycsóva úszott el és azt mondta:
- KÖVESS!
Lilu felállt és utána ment. Achilleus elérte a helyet ahol nem rég még Lilu térdelt.
- LILU! LILU NE HARAGUDJ!
- És miért tegye ezt?
- Ki van itt?
- Hát én! - fényeség támadt és az egyik sziklán megjelent Aphrodité
- Te meg ki vagy? - nézett rá Achilleus
- Komolytalan kérdés én Aphrodité vagyok...
- A szerelem istennője?
- Az is meg lehet...oh nekem mennem kell viszlát! - amilyen hirtelen feltűnt olyan gyorsan eltűnt....
- Sajnálom Lilu! - Achilleus lehajtotta a fejét és elment...

                                 ***

Trója 2 évvel később:
- ITT JÖN ACHILLEUS!
- JÖN A HARCOS!
Achilleus úgy döntött elmennek a háborúba. És megöli Hectort. Hatalmas por felhő keringett a harcolok között de Achilleus mégis ráakadt Hectorra. Sokáig csak köröztek és egymást nézték. Majd egymás nyakának ugrottak. A kardok csatogása megszűnt mindenki a két harcos párbaját figyelte. Aztán egyzsercsak:
- HECTOR MEGÖLTE ACHILLEUST!
Achilleusnak el volt vágva a torka és a földre zuhant a sisak lehulott fejéről....
- Ez nem Achilleus hanem Pahtroklosz!
Mély csend lett. Csak a fiú utolsó küzködéseit lehetett hallani Hector kihúzta kardját és ledöfte Pahtrokloszt. Odüszeusz és mindenki beleértve Hectort is lehajtották a fejüket és néma csenddel adóztak annak a férfinak aki azért állt harcba hogy mesterrét megvédje...

                            ***

Táborhely, Achilleus sátra:
- Achilleus! Achilleus!
- Elinor te maradj itt! - nézett rá a lányra Achilleus - Briézisz te is!
- Gyere kincsem. - fogta meg két éves kisfia kezét Elinor
- ACHILLEUS!
- Jövök!
Achilleus kijött a sátorból és oda ment Odüszeuszhoz. A férfi lehajtotta fejét és ettől Achilleus jókedve is szerte foszlott mert tudta hogy ez semmi jót nem jelent.
- Mit akarsz?
- A tanítványod és egyben Lilu...
- Megmondtam! - kiáltott Achilleus - hogy nem mond ki a nevét!
- Bocsánat! Pahtroklosz életét fesztette a harcba!
Achilleus csak nézett maga elé megrökönyödve és úgy érezte összeomlik körülötte a világ:
- Hol a fiú holtteste!
- Itt van uram!
- ELINOR!
- Igen? -lépett ki a lány a sátorból ám a választ magától is felfedezte - PAHTROKLOSZ! Mit tettél vele elküldted a harcba! - nézett Achilleusra könnyes szemmel Elinor - Ha Lilu itt lenne....
Elinor a földre zuhant Pahtroklosz mellé:
- NEM ÉN KÜLDTEM A HALÁLBA! ÉS NE EMLEGESD ELŐTTEM AZ Ő NEVÉT!
- Uram!
- MIT AKARSZ?!
- Látogatoja érkezett...
A férfi mögül két nő lépett ki az egyik ezüst ruhába a másik levelekből készítettbe és láncra verve.
- Ez itt a tiéd! - a ezüst ruhás nő a másikat Achilleus elé hajította - a nevem Fannysa Hector felesége vagyok...
- ÉN... - kelt fel a földre taszított lány - nem vagyok SENKIÉ! - Achilleus lába elé köpött ám hiertelen meglátta a halott férfit a földön - Pahtroklosz? LILIASAN!!! LILIASAN! LILIASAN!!! Miond meg fogtok lak...
A lány gyomrán egy kard hatolt át...a földre esett és utolsó erejével így szólt:
- Ő majd eljön értettek....
- Elég! -  Fanysa kihúzta a kardot a lány hátából majd eldobta - Achilleus Hector őszinte részvétét küldi és azt üzenni hogy azt hitte te vagy az...
- VALÓBAN! Üzenem Hectornak hogy én nem fogom sajnálni mikor egy kardot átszúrok a szívén! Takarodj innen mielőtt veled is végzek!
- Értem tehát Hector bocsánatát nem fogadod én távozok...
- Jól teszed és takarodj szemem elől!
Fannysa elment és vissza se nézett...

                          ***

2 nappal később...
Éjszaka van egy lány lopakodik a tábor felé kezében egy késsel. Ruhája egy felső kis topból alul egy össze - vissza tépett rongyos fehér szoknyából áll. Haja ében fekete és egészen a térdéig ér. Szeme kéken ragyog az éjszakában...Egy holtest felé közelít...
- Pahtroklosz drága öcsém! - letérdel mellé és úgy síratja... - édes drága testvérem hogy lehettél ilyen ostoba...mit tettél?
A sátor mely a lány mögött magasodott csendes volt akár az éjszaka. Ám egy férfi lépett ki onnan. Lassan a lány háta mögé lopozott majd mikor oda ért torkához kést szorított.
- Ki vagy te?
A lány nem válaszolt. A férfi hátr rántotta hogy ő is a földre esett és a lány pedig az ölébe.
- KI VAGY?!
- Senki vagyok...kóbor lélek....
A lány szemébe takarta haját hogy a férfi ne láthassa.
- Ha elmondom ki vagyok te is elárulod a neved? - kérdezte a férfi
- Igen.
- A nevem Achilleus. És te ki vagy?
- Az én ... az én - a lány megpróbált felülni ám Achilleus nem engedte - a nevem Lilu...
Achilleus kiejtette a kést a kezéből a lány nem tudott mit tenni csak feküdt.
- Most már elengedsz?
Achilleus engedett szorításából és felállt Lilu is így tett.
- Mutasd az arcod!
- Nem megy. - hajtotta le e fejét a lány.
- Kérlek nézz rám...
Lilu felemelte fejét és Achilleus szemébe nézett. Achilleus nyelt egyet és eltürte a lány haját a szeméből...
- Ez nem lehet igaz...
- Olyan ismerős az arcod...és tudom hogy ismerlek Achilleus...
- Lilu utánad mentem loholtam kerestelek megakartam mondani hogy ne haragudj rám...
Lilu Achilleus szája elé rakta a kezét:
- Csss...nem haragudtam csak féltem hogy elveszitelek...
- Akkor hol voltál két éven keresztül?
- Az erdőben bojongtam...
Achilleus nem tudta vissza folytani örömét és felkapta Lilut és megcsókolta....
- NAGYON HIÁNYOZTÁL! NAGYON NAGYON!
- TE IS NEKEM! De...mi történt az öccsémmel?
- Hector megölte...
- Micsoda?
- Boszút állok rajta...
- ÍGÉRED?
- ÍGÉREM!
Lilu és Achilleus belefeküdtek a homokba és egymás karjaiba aludtak el

5. rész

Egyedül nem megy...

- Biztos nem ébrednek fel? - hallatszott egy női hang a sötétben.
- Ugyan Elinor szükségük lesz takaróra mert megfagynak ide kint...
- Nem lenne egyszerűbb felkelteni őket?
- Megörültél! Akkor nekünk annyi le...hová tűnt a lány?
Briézisz körül nézett majd meglátta hogy a lány belerohan a tengerbe:
- Elinor! ÉBRESZD FEL ACHILLEUST GYORSAN!
- ACHILLEUS ÉBREDJ!
Achilleus úgy felpattant hogy könyökével véletlenül orrba csapta Elinort:
- Bocsá...
- Dem kell...ohtt fut ac acconykád! - mutatott a tenger felé Elinor
- LILU! - Achilleus a lány után rohant ezzel elérte hogy belekönyökölt Briézisz hasába így már ketten voltak padlón...
- LILU! LI...
- Tessék? - Lilu kezében egy pici kis farkast tartott kölyök volt csupán..
- Ezért mentél el? Hogy kimentsd ezt az izét?
- Achilleus ez egy farkas kölyök nem izé...
- Jó bocsánat! - Achilleus megfogta a lány karját - csupa víz vagy és remegsz is...gyere gyorsan.
- Jövök! - út közben Lilu "véletlenül" bele rugott Briéziszbe de Elinort szerencsésen átlépte.
- Gyere ülj le! - mondta Achilleus - azt a kis i...farkast add ide addig.
- Tudom mi lesz a neve... - nézett fel Lilu
- Mi lesz? - kérdezte Achilleus miközben lefeküdt a földre
- Izé...
- Nem tudod vagy mi?
- Nem az lesz a neve hogy Izé!
- Ja...értem!
- Mért a földön fekszel?
- Mert...olyan furán viselkedsz!
- MI???!!!
- Igen! máskor nem kérdezted mért fekszem a földre hanem odafeküdtél mellém...
- Csak ez a baj?
- Meg az is hogy láttom hogy féltékeny vagy!
- Miről beszélsz?
- Nem vagyok vak...láttam hogy belrugtál Briéziszbe...
- Hát jó...ha zavar hogy féltékeny vagyok azért a férfiért akit szívből szeretek akkor nem értem minek jöttem vissza...és nem kell a takaró jó nekem így vízesen jó éjt! - azzal Lilu befordult és átölelte a kis farkast
Aztán nem sokkal később érezte hogy valaki mellé bújik és átöleli...

                           ***

Trója...
- Drágám gyere!
- Voltál Achilleusnál?
- Igen azt mondta menjek el és nem fogadja el a bocsánat kérésed! - Fanysa elfordult és halk pityergésbe kezdet
- Istenem mit tettem? Mikor csak gyerek volt...de nem tudhattam
- Így van! - szipogott a lány - És holnap legyőződ Achilleust!
- Úgy lesz szívem! - Hector befeküdt Fanysa mellé és azt mondta - Ne sírj örökké veled leszek ha nem is látsz majd többé...
- HECTOR NE MONDJ ILYET! - fordult meg Fanysa - Nem veszítelek el...
- Tudom...cssss...ne sírj már...na gyere ide...
Fanysa Hectorhoz bújt és átölelték egymást...

                        ***

Másnap:Táborhely...
- Veled megyek! - lépett ki a sátorból Lilu
- Rendben...de nem sírathatsz meg se engem se őt ha bármelyikünk meghal!
- Rendben csak ne hagy itt!
A sátorból Briézisz, Elinor és kisfia Pahrasz is előjött...
- Hová mentek? - kérdezte Briézisz
- Megölni Pahtroklosz gyilkosát! - válaszoltak egyszerre
Briézisz úgy érezte egy világ omlik össze benne:
- Nem ölheted meg Hectort ő egy...
- Rossz ember megölte az öcsémet!
- Nem azt hitte Achilleus az különben nem tette volna!
- Elég! Gyere Lilu indulunk!
- Ne! Elinor mond meg nekik!
- Sajnálom de nekik van igazuk!
- Cserben hagysz?
- Megölte a férjem a fiam apa nélkül éli le az életét...
- DE...
- Nem Briézisz most az egyszer nem akarok itéletett hozni....

                              ***

Trója falainál...
- HECTOR!
Achilleus a vár körül körözöt.
- HECTOR!
Lilu a kocsiban állt mellette pedig a farkas kölyök volt....
- HECTOR!
A kapuk hirtelen kitárultak és Hector lépett ki rajta. Achilleus elé sétált. Egy ideig csak mereven nézték egymást majd hirtelen egymás nyakának ugrottak! Óriási volt a dulakodás....
Fent ahonnét a király és a többi ember nézte a küzdelmetcsend volt...Fanysa bent gubasztott egy bástya mögött kezében kisfiával és sírt Helene pedig viggasztalta...
- Nem fog meghalni hidd el...
Paris megunta a várakozást előkapta íját és nyílát kiállt a bástya szélére és egyenesen Achilleusra célzott...
- NNNNNNNEEEEEE!!!!!!!!! - lökte meg hátulról valaki Paris elengedte az nyilat ami egyenesen Lilu felé repült...majd bele a vállába...Lilu felsíkitott...Achilleus megmerevedett Hector a vár felé pillantott...Paris szeméből ömlöttek a könnyek és azt suttogta "Nem akartam" ... Lilu a földre zuhant...szájából ömlött a vér...Achilleus odafutott felemelte a fejét és átölelte...
- Ez fájni fog de csak így fog sikerülni...
- Ne...ne...
- Mi? Ez így nem lesz jó! - Achilleus Hector felé pillantott - HECTOR! SEGÍTS!
- Jövök! - Hector a hívó szórra már ott is termett és letérdelt Lilu mellé...- Mit segítsek?
- Te fogd le én kihúzzom a vállából a nyilat..
- Rendben! - Hector a földre szorította Lilut Achilleus pedig kihúzta vállából a nyilat...
csend lett....afelhők lomhán mozogtak ide-oda...sötétedett....az ég alja vörösen izott...elhaló síkitás törte meg a csendet...majd egy újabb...és végül újra világos lett..
- Hol vagyok?
- Itt a sátorba!
- Mi történt?
- Téged lelött Paris én pedig megöltem Parist - Mondta Achilleus miközben egy vízes ronggyal törölgette Lilu kezét...
- De ugye Hectort nem bántottad?
- MIért?
- Ő jó ember...megérdemli hogy éljen
- Ha te így látod legyen így nem bántom Hectort
- Jó...segíts!
- Mi baj?
- Egyedül nem megy...
 

                               FOLYTATJUK...

6. rész

Paris él

Hajnalodott. Lilu egyedül volt...teljesen egyedül. Kiment a sátorból és egy alakot látott,ki lovon érkezett. Hunyorítva se látta arcát. Egyre közelebb és közelebb ért. És akkor meglátta azt a személyt kitől annyira félt...
- Paris? Hiszen te meghaltál...
- Nem! - ugrott le lováról Paris és egy késsel közeledett Lilu felé...
- Mit akarsz? - hátrált Lilu
- Megölek hogy tudja Achilleus mi az a fájdalom...
- Miről beszélsz?
- Mikor azt hitte hogy engem talált el tévedett. Felém repült a dárda de én időbbe elhajoltam így a halálos lövés nem engem hanem Helenét érte.
- Mi?Ezt nem hiszem el!
- Pedig hidd csak el! Most végzek veled...
Lilu elkezdett rohanni az egyik ló felé Paris az ő lovva felé és elindult Lilu irányába:
- Nem ölhetsz meg!
- Miről beszélsz? Azt teszek amit akarok!
- NEM! NEM!
- Hol van most a hősöd aki megvéd?
- Nem tudom! De nem is fontos!
- Én tudom épp az egyik sátorban láttam mikor jöttem egy másik nővel...
Liluban megállt az élet:
- Hazudsz!
- Én soha nem hazudok!
A lovak egyre gyorsabban vágtattak. Paris dühös volt akár egy felbőszitett bika. Lilu pedig olyan keserű volt mint egy rossz bohóc... Egyszer csak egy lány ugrott rá Paris-ra aki lebuckázott a lóról. Lilu leállította lovát és visszament.
- Pilleus?
A lány felnézett.
- Lilu?
- Pilleus te örült lány! Hát ide is eljöttél?
- Igen de csak azért mert megakartam nézni milyen az az álom férfi akiről meséltél. Ő az?
- Öh....nem! De nyugodtan a tiéd lehet...
- Jóképü! - fordult rá Parisra Pilleus és úgy nézte meg. Paris olkyan rémült volt hogy fülig elpirult. Mivel a lány nagyon szép volt. Válláig érő szőkésbarna haja volt kék szeme. - A nevem Pilleus. Neked mi a neved kedvesem?
- Pa...pa..Paris!
- Isten hozott! Honnét jöttél?
LIlu kuncogott és Paris helyet ő válaszolt:
- Ő Trója egyik ifjú trónörököse...
- ÚRISTEN! - Pilleus olyan gyorsan lepattant Parisról hogy az megnyikani se tudot.
- Mi baj? - kelt fel a földről Paris
- Nekem menni kell! - Pilleus ahogy jött úgy távozott

                                 FOLYTATJUK!

7. rész

Az élet csapdái (egy rövidke rész)

Az élet néha nem olyan amilyennek mi szeretnénk látni...nem állhat minden a boldogságból....néha bizony szomorú dolgok is történek...Paris most ezeket élte át...Boldog is volt mert találkozott egy csodás lánnyal de elvesztett egy másikat...Pilleus egy lángot gyújtott Helene pedig egy lángot oltott ki...Paris csak ült a homokban Lilu pedig átölelte a hátát és úgy vigasztalta és közbe próbálta meguszni hogy Paris meg ne ölje...
- Hidd el nekem Paris megtalálod az igaz szerelmet...valahol már én is rátaláltam legalábbis azt hittem...
- Sajnálom Lilu nem tőlem kellett volna megtudnod hogy Achilleus...tudod
- Nem nincs semmi baj...
- Ki volt ez a lány?
- A neve Pilleus régi ismerős kicsit furcsa de nagyon kedves és élketvidám...hidd el nekem...
- Elhiszem... - kelt fel Paris - Nekem mennem kell te pedig menjk vissza a táborba - segítette fel Lilut....
- Ég veled Paris!
- Ég veled Lilu!
Lilu a szomorú Parist figyelte tekintetével.... 

8. rész

Nyakunkon az élet

Lilu lassan vissza ért a táborba. Nagy volt ott a felfordulás. Menelaosz csak úgy égett a dühtől. Achilleus valakit vagy valamit lázasan keresgélt. A két lány(Liluval három) a víznél mosták a katonák ruháit. Lilunak úgy tűnt, hogy készülnek a csatára. Bement a sátorba és körül nézett. Achilleus harci páncélzata még mindig a helyén volt. Minden rendben volt. De ha nem csatázni mennek akkor hova?
- Elinor! - rohant Lilu Elinor felé ám abban a szempillanatban ott termet Achilleus és megállította a lányt.
- Hol voltál? - Achilleus nagyon dühösnek tűnt.
- Öhhhh lovagoltam - hazudta Lilu
- A katonáim jelentették hogy itt járt Paris...nem tudsz róla valamit?
- Nem...de.
- És????
- Öh hát hogy megölted Helenet és ezért Paris engem akart tudod
- Galád áruló!
- Mi?
- Menelaosz elé viszlek mert szóba álltál az ellenséggel...
- Achilleus nem teheted...
- Csak vicc volt....
- Marha jó vicc - Lilu kifújta a levegőt - Mi van veled Achilleus?
- Semmi
- Most te hazudsz - lépett oda Elinor - megígérted hogy elmondod neki...
- Mit kell elmondania?
- Hogy ... - kezdte Achilleus - ki...ki...kezdtem Briézisszel...
- Értem! - mondta Lilu - Tudod mit vívj meg Hectorral...öld meg az összes trójait...legyen meg a hön állított hírneved és légy boldog a szerelmeddel...de egy valamit jegyezz meg: Néha elég egy másodperc töredéke hogy olyan dolgot csinálj amit egész életedben bánni fogsz...Viszlát! - Lilu hátat fordított a két döbbent embernek bement a sátorba összecsomagolt. Ráült Ceasar nevű fekete lovára és elszáguldott.
- Azt hiszem...most rosszat tettem - szólt Achilleus
- Az nem kifejezés! - válaszolt Eliunor és visszament a vízhez...

                              ***

Trója falai mögött:
Fannysa lassan de biztosan sétált szerelme Hector felé:
- Mi történt?
- Valamilyen lányok érkeztek velünk és Parissal akarnak beszélni. 

FOLYTATJUK...

9. rész

Még nem hajnalodik

Csend volt. A madarak is aludtak még. A sivár pusztaságban nem lehetett mást látni csak egy kétségbe esett lányt. Csak rohant és rohant. Ám akadály tornyosult fölé hiszenelérte Trója falait.
- NYISSÁK KI!! ENGEDJENEK BE!
A kapu résnyire kitárult épp hogy a lány át fért rajta.
- Köszönöm!
- Mi a neved? - kérdezte egy női hang.
- Florisian.
- Az én nevem Lilu. Gyere velem.
Egy hosszú oszlopos folyóson mentek végig majd majd egy faajtó előtt megálltak:
- Paris engedj be.
- Gyere csak! - szólt Paris.
- Ő itt Florisian veled fog aludni. Jó éjszakát!
Azzal Lilu kilépett az ajtón és negédesen mosolygott.

                         ****

- HECTOR!
- Igen Fannysa?
- Várj. Egy kicsit se félted Lilut.
- Nézd drágám ha Achilleusnak van esze észre fogja venni hogy nem férfi hanem nő áll előtte...
- HECTOR!
- Már itt is van! - nézett fel Hector Achilleus hangját hallva.
- Menjünk...
- Gyere!
Elindultak hát. Lilu már ott állt teljes felszerelésben. Melleit lekötözte. Egy buzogány és egy kard volt a kezében.
- Biztos hogy ezt akarod? - kérdezte Paris
- Biztos. Ha nem jövök vissza örülök hogy találkoztunk. Az istenek vigyázzanak rátok.
Mindenkinek adott egy búcsú ölelést majd kitárult előtte a kapu. Egy lány rohant felé.
- Hect... - majd odaért és félelmét csodálkozás váltotta fel - Lilu - suttogta.
- Briézisz. - ekkor Lilu kihúzta kardját és ledőfte Briéziszt.
- Hogy... te-te-hetted? - Briézisz a földre térdelt majd eldőlt és nem kelt fel többé.
Lilu felnézett megfordult és elindult a csodálkozzó Achilleus felé.
- Te megölted az...
-  Lényegtelen. vedd le a sisakod.
Achilleus levette sisakját Lilu is így tett.
- Lilu?
- Igen? - Lilu Achilleus felé rohant majd kardcsapások között elkezdtek egymással veszekedni.
- MIért? Tetted ezt velem ? - kérdezte Lilu és kitért egy kardcsapás elől.
- Nem akartam soha nem gondoltam volna hogy...
- Hogy mi? Elmegyek csak azért mert valaki mással voltál.
- Nem. Azt hogy ennyire szeretsz...
Lilu kezéből kiesett a kard.
- Szóval te nem szerettél úgy ahogy én szeretelek?
- Nem erről van szó...csak nem voltam tisztában az érzéseimmel.
- És most tisztában vagy velük?
- Igen. Lilu hozzám jössz.
Lilu oda rohant Achilleushoz. Adott neki egy pofont majd átölelte:
- Boldogan...

                            ***

- Azért elepjába véve minden jól alakult...
Florisian felemelte fejét és Pariszra nézett.
- Hogy érted?
- Hát Lilu is rátalált élete párjára, Hector is és én is...
- Pilleusra gondolsz?
- NEM... - fordult a lánnyal szembe Paris - rád.
Florisian lehajtotta fejét.
- Igen én is megtaláltam benned az igazit...

                                  Folytatjuk...

10. rész

Vége az álomnak

-Achilleus!
-Tessék? - Achilleus megfordult és szembe találta magát Liluval - Mi baj van Lilu?
- Csatába kell menni Trója ellen. Menelaosz vagy kicsoda kiadta a parancsot...
- Még csak ez hiányzott...Lilu kérlek szépen maradj itt. Hidd el visszajövök. Araosz! Indulunk.
Lilu csak nézte távozó kedvesét. Majd azt suttogta...
- Én itt maradni?Azt már nem...

                      ***

Lilu a csata során próbálta messze elkerülni Achilleust. Csak hogy ez nagyon nehéz volt. Ekkor egy olyan személlyel találta szembe magát akire nem is számított.
-PARIS?
- Meghalsz galád kutya!!!!!!-üvöltötte Paris és felemelt karddal rohant Lilu felé.
- Ajaj! Gondolkozz Gondolkozz! PARIS NE!
Paris lefékezett.
- Lilu?
- Igen. Mi van Pilleussal és Florisiannal?
- Pilleus eltűnt...Florisian pedig...-Paris elpirult - A kedvesem
- Na szép! - dobta el kardját Lilu - Ide hozzom Pilleust hogy legyen egy kedvesed erre te azzal a jött mentel jössz össze?! Szép kis n....AAAAAAHHHHHHHHHH
Lilu akkorát ordított hogy az egész csata abba maradt.
- Hector? - nézett Paris Hectorra aki úgy neki rohant Lilunak hogy annak kitört a lába. - Nem vagy eszednél!
- Miért ez egy...Lilu....
- Igen.
Hirtelen Achilleus rontott be a feltorlodott tömegbe...
- LILU?! Istenem - Achilleus felkapta Lilut - VISSZA VONULÁS!!!!

                                  FOLYTATJUK....

11.rész

Szerelem vagy Szívből jövő szerelem?

- Hé drágám ébredj fel!
Paris érezte hogy valaki simogatja a fejét de valahogy mégsem akarodzott neki felkellni.
- Hadd aludjak még!
- Hát jó akkor ide fekszek melléd.
- Jól van szívem te tudtad hogy csupa vér a kezed? - Parisnak résnyira nyitva volt a szeme és mikor érezte hogy valaki lefeküdt vele szembe és megcsókolta a homlokát teljesen kinyitotta.
- Tudom ez a te véred kicsit megsérültél kedves.
- MI!? - Paris felpattant de újra a földön találta magát. Most már tudta ki ölelgette Florisian volt az
- Atya ég! Jól VAGY?
- Igen azt hiszem nincs semmi baj. Liluval mi lett?
- Nem tudni Achilles azóta nem jött ki a sátrából de a futárnak akit küldtünk mikor vissza jött ki volt törve a lába.
- AHA!
- na gyere mert várnak minket?
- Kik?
- A bátyád és a felsége hogy beszélgessünk.

                              ****

- LILU! LILU!
- He?Ki mi hol hogy hogyan?
Achilles a sátorban úgy hogy eltört a lábad és hogyan úgy hogy Hector neked rohant.
- Oh. És?
- Haggyuk! Jobban vagy?
- Jól esne valami ital vagy valami.
- Máris. Paratosz!
- Igen?
- Hozz nekünk két pohár vízet.
- Uram.
Achilles leült Lilu mellé. Majd megfogta Lilu lábát Lilu egyből felsíkitott.
- NA!
- Figyelj gondolj valami szépre.
- Szépre?
- Igen.
Lilu gondolkodott és gondolkodott és mosolygott és.....
- AAAAAAAAAAAAAHHHHHHHHHHHHH!
- Ne haragudj nagyon fájt? Gyere ide.
Lilu átölelte Achillest és közbe sírt. Achilles a fejét simogatta.
- Jól van. Nyugi most már legalább tudsz járni.
- Az italok uram.
- Tedd le!
- Uram.
- Gyere drágám. Drágám?
Achilles azon kapta magát hogy az asszony akit szeret elaludt az ölében.
- Jól van. Ahogy jónak látod.
Achilles ráhajtotta kedvese hátára a fejét és ő is elaludt.

                          ****

- Hogy vagy Paris? - kérdezte Fannysa
- Nagyon is jól köszönöm.
- Mond csak ugyan úgy szereted ezt a lányt mint szép Helenet?
Paris lehajtotta fejét.
- Nem. Helenet senki nem potolhatja...
- Akkor ég veled .... drágám.
Paris felkapta fejét az elcsuklo hangra és mire háta mögé nézett márcsak a távozó Florisiant látta.
- Istenem.
- Menj utána.
- De m...
- Menj!
Paris Florisian után rohant. És ekkor lépett be Hector a szobába.
- Hová mentek?
- Szerelmi ügy.
- Oh akkor ketten maradtunk....
Hector épp megakarta csókolni kedvesét mikor...
- Hárman maradtunk.
Mind ketten a hang irányába fordultak!
HELENE!?

                       FOLYTATJUK....